Nemes Anna képzőművész és filmrendező testábrázolásainak „hármasoltára” a festészet, a dokumentumfilm és a fikciós játékfilm eltérő mediális és struktúraszervezési stratégiáinak kohóiban kiérlelt, különböző testfelfogásokból, test-prezenciákból áll össze, melyekgazdag jelentéshálózatotalkotva rétegződnek egymásra a hús heterogén burjánzásában. A még pályája elején járó Nemes munkásságával máris egy új, globálisan kibontakozó, hibrid esztétikával lép kapcsolatba, mely szinkronicitás a nemzetközi kulturáliséletben megfigyelhető folyamatokkal különösen aktuálissá és szükségessé teszi a munkáinak közelebbi vizsgálatát. Nemes alkotásainak középpontjában – legyen szó festményekről, dokumentum- vagy nagyjátékfilmről – a masszaszerű, a „hús-jelleget” hangsúlyozó test ábrázolása áll. A kortárs testfogalmat új megértésekkel megragadni kívánó poszthumanisztikus kutatás számára a hús: rejtély. Ez a rejtélyes, határtalan, áradó materialitás pedig a test művészetben ábrázolt hibridizációjának jelenségéhez vezet.
Nemes Anna: Massza II. Kiállítva: Nemes Anna: Egyszerű bonyolult, Várfok Galéria, 2022.02.25.-04.02.
E hibridizációnak legfontosabb karakterjegye egy sajátos átmenetiség, amely egyszersmind az antropomorf struktúrák lebontásával, a nyelven túli kultúrába és a természet biológiai meghatározottságú, hálózatos elrendeződéseibe való átmenettel jár együtt. Ez az átmenetiség a hagyományos ontológiai határok elmosódását vonja maga után, mellyel alapjaiban kérdőjelezi meg a hagyományos nyugati filozófia emberközpontú és logocentrikus alapállását. E változó testfogalmainkat megképző új, kortárs gondolkodási keretbe illeszthetők be Nemes különböző médiumokban születő alkotásai is, amelyek eltérő reprezentációs rendszereiken keresztül roppant változatos módokon jelennek meg a vásznon és a filmképen, miközben jelentéseikben mégis következetesen egy irányba mutatnak: a hús soha le nem záruló, hibrid „megtestesüléseinek” jelentései felé.